venger
дієслово
Складове розкладання
vengerde l'ancien français vengier (venger) (980) lui-même issu du latin vindico (réclamer justice).
Визначення
Кон'югація
→ Кон'югація "venger"Анаграма
vergne
Переклади
німецька:rächen
англійська:venge
іспанська:vengar
фінська:kostaa
грецька:εκδικούμαι
голландська:wreken
португальська:vingar-se
шведська:hämna
Див. також
vengions (дієсл.) vengeas (дієсл.) vengeâmes (дієсл.) vengeâtes (дієсл.) vengeras (дієсл.) vengeasse (дієсл.) vengeasses (дієсл.) vengeassions (дієсл.) vengeassiez (дієсл.) vengeassent (дієсл.) vengerions (дієсл.) vengeriez (дієсл.) vengeraient (дієсл.) vindicatif (прикм.) vengeance (ім.) vengeur (прикм.) vengeur (ім.) Vengeons (ім.) vengiez (дієсл.) vengez (дієсл.)