flaquer
Konjugation des Verbs "flaquer"
Indikativ
Präsens
jeflaque
tuflaques
il·elle·onflaque
nousflaquons
vousflaquez
ils·ellesflaquent
Perfekt
j'aiflaqué
tu asflaqué
il·elle·on aflaqué
nous avonsflaqué
vous avezflaqué
ils·elles ontflaqué
Imperfekt
jeflaquais
tuflaquais
il·elle·onflaquait
nousflaquions
vousflaquiez
ils·ellesflaquaient
Plusquamperfekt
j'avaisflaqué
tu avaisflaqué
il·elle·on avaitflaqué
nous avionsflaqué
vous aviezflaqué
ils·elles avaientflaqué
Präteritum
jeflaquai
tuflaquas
il·elle·onflaqua
nousflaquâmes
vousflaquâtes
ils·ellesflaquèrent
Plusquamperfekt
j'eusflaqué
tu eusflaqué
il·elle·on eutflaqué
nous eûmesflaqué
vous eûtesflaqué
ils·elles eurentflaqué
Futur I
jeflaquerai
tuflaqueras
il·elle·onflaquera
nousflaquerons
vousflaquerez
ils·ellesflaqueront
Futur II
j'auraiflaqué
tu aurasflaqué
il·elle·on auraflaqué
nous auronsflaqué
vous aurezflaqué
ils·elles aurontflaqué
Konjunktiv
Präsens
jeflaque
tuflaques
il·elle·onflaque
nousflaquions
vousflaquiez
ils·ellesflaquent
Präteritum
que j'aieflaqué
que tu aiesflaqué
qu'il·elle·on aitflaqué
que nous ayonsflaqué
que vous ayezflaqué
qu'ils·elles aientflaqué
Imperfekt
jeflaquasse
tuflaquasses
il·elle·onflaquât
nousflaquassions
vousflaquassiez
ils·ellesflaquassent
Plusquamperfekt
que j'eusseflaqué
que tu eussesflaqué
qu'il·elle·on eûtflaqué
que nous eussionsflaqué
que vous eussiezflaqué
qu'ils·elles eussentflaqué
Konditional
Präsens
jeflaquerais
tuflaquerais
il·elle·onflaquerait
nousflaquerions
vousflaqueriez
ils·ellesflaqueraient
Präteritum 1. Form
j'auraisflaqué
tu auraisflaqué
il·elle·on auraitflaqué
nous aurionsflaqué
vous auriezflaqué
ils·elles auraientflaqué
Präteritum 2. Form
j'eusseflaqué
tu eussesflaqué
il·elle·on eûtflaqué
nous eussionsflaqué
vous eussiezflaqué
ils·elles eussentflaqué
Imperativ
Präsens
tuflaque
nousflaquons
vousflaquez
Präteritum
aieflaqué
ayonsflaqué
ayezflaqué
Partizip
Präsens
présentflaquant
Präteritum
présentflaquée
passéflaqué